Aa002a

“Egy hónapig a hajó volt az otthonom”

Balogh Kata és a RIVE

Balogh Kata a RIVE projekt önkénteseként utazta végig velünk a Dunát 2014-ben. Később projektmenedzserként is dolgozott a Pro Progressione-nál, nemzetközi és hazai projektben egyaránt. Kata három éve Barcelonába költözött, ahol 2018-ban a PP csapata is meglátogatta, s ahol azóta alkotóként és kulturális menedzserként dolgozik kortárs tánc- és interdiszciplináris művészeti projektekben.

A RIVE projektre így emlékszik vissza:

Aa006a“A RIVE programról a Valyo-n keresztül értesültem, akkoriban velük dolgoztam, mint programszervező-szauna építő-pultos, miegymás. Pozsonyban szálltam fel a hajóra. Eredetileg úgy volt, hogy Budapesten kiszállok, de az élet úgy hozta, hogy végül végigcsurogtam a csapattal az utolsó állomásig. Önkéntesből, fedélzeti koordinátor és hajószakács lettem, így két hétből egy közel egy hónapos együttműködés, együtt hajózás, együtt dolgozás lett.

Egy hónapig a hajó volt az otthonom, a résztvevők pedig a családom. Együtt keltűnk, együtt tréningeztünk, együtt főztünk, együtt zenéltünk, együtt ültünk a dekken órákon át, s néztük a partot, ahogy lassan, nagyon lassan „halad el mellettünk”. Az idő múlásának érzékelése megváltozott, a mindennapok átértékelődtek.

Aztán ebből a végtelen nyugalomból, ahogy kikötöttünk egy településen, átkapcsoltunk turbó üzemmódba, kirajzottunk, hogy hírét vigyük a hajó s ezzel a program érkezésének. Megszálltuk az utcákat, a tereket, tánccal, zenével, flyer-ekkel, mozgó installációkkal, workshopokkal – mindezt azért hogy a szárazföldet behívjuk a RIVE hajó hibrid terébe, mely hidat képezett a folyó és a part, a performativ tér és az otthon, a művészek és a helyi lakosság között.

Sokszor improvizálni kellett, hiszen nem mindig terv szerint alakultak a dolgok. Ez az állandó navigálás, gyors helyzetfelismerés, krízismenedzsment volt az, ami (ugyan a résztvevő művészek számára nem mindig volt ideális) számomra igazi szakmai kihívást jelentett: minél lehetetlenebb volt a helyzet, annál jobban élveztem. Ugyan ekkoriban már javában dolgoztam kulturális területen mint programszervező, a RIVE olyan volt, mint egy intenzív kurzus nemzetközi kulturális projektmenedzsmentből, ami diplomát ugyan nem ad, de életre szóló szakmai tapasztalatot igen.

Aa030aA szakmai tapasztalaton túl, igazi barátokra tettem szert, akikkel olyan közös élménycsomagot hoztunk össze a projekt során, amiből a mai napig mindannyian táplálkozunk. A résztvevők közül Ljubával, a projekt szerb zenei vezetőjével, azóta is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, a Journey to the Begginings című projekt pályázatának előkészítése során dolgoztunk együtt. Tibor Nagy Grosso-val figyeljük egymás munkáit, s Budapesten sokszor jártunk össze nosztalgiázni. Tóth Bálinttal szinten dolgoztunk együtt egy projektben, meetingeltünk itt, Barcelonában, s közösen létrehoztuk a Play!Mobile projekt nyertes pályázati anyagát.

A program – tulajdonképpen mondhatjuk, hogy – megváltoztatta az életem, mind személyes, mind szakmai szinten. Ha nem maradok a hajón, valószínűleg ma nem írnám ezt a beszámolót, s nem töltöttem volna el közel három évet projektmenedzserként, pályázatíróként a Pro Progressione-nál.”

Kata portfóliója eddigi munkáiból: https://bit.ly/2VZoehp

A bejegyzés fotóit Kata készítette, a RIVE projektes hajóútja során.