Munkatársak

A XX. század a hatalomról és a pénzről, a XXI. század viszont a kreativitásról, a hálózatokról és az együttműködésről szól, és ez ösztönöz arra, hogy megértsem a művészet és a kultúra működését.

Skandináv filmek, spanyol borok, német vizsla...

Szociálisan érzékeny idealista és kávéfüggő környezetvédő.

Kulturális örökségünk legnagyobb előnye nem az, hogy mit birtokolunk, hanem az, hogy hogyan segít azonosítani, hogy kik vagyunk.

Minden érdekel, amiben részt lehet venni – legyen az a színházi nevelés, interaktív kiállítás, kontakt tánc jam, vagy épp közösségi cirkusz. PP Art pillérvezetőként igyekszem azért dolgozni, hogy sok művésznek legyen fontos, hogy bárki részt vehessen az ő programjában.

Figyelek, szemlélődöm, reflektálok, kritikákat fogalmazok meg, amelyeket aztán újra és újra megvizsgálok, és az a nagyszerű benne, hogy soha nem unom meg.

Hiszem, hogy ha kiállunk és dolgozunk ügyekért, amelyek fontosak számunkra, akkor képesek vagyunk változást elérni.

Szeretek különleges ötletek, elsősorban zenei együttműködések kreatív megalkotásában részt venni és az adott művészt, projektet támogatni az egyedi elképzelések megvalósításában.

Amikor nem a művészet társadalomformáló erejéről ábrándozom, akkor Thomas Bernhard, Jonathan Franzen és Esterházy Péter könyveibe bújok – ami végeredményében mégiscsak ugyanaz.

Szabadidőmben sokféle művészeti tevékenységet űzök, és a munkámban (is) a sokszínűség vonz: ha különböző szereplők és diszciplínák találkozásából, kreatív csapatmunka eredményeként jön létre valami értékes. Ha kísérletező kedvemben vagyok, frufrut növesztek.

Változatos művészet- és kultúraközvetítő feladataim mellett foglalkozásszerűen figyelem az életet.

Zenészként és a Pro Progressione Sound pillérének projektmenedzsereként legfőbb motivációm, hogy a hallgatáson keresztül, a minket körülvelő hangok kulturális, ökológiai és politikai rétegeinek feltárásával reflektáljunk és változásokat eszközöljünk az előttünk álló összetett társadalmi és környezeti kihívásokra.

Szeretek alkotói folyamatokban elveszni, bükki forrásokban mártózni, lélektani könyvekben megbújni és népzenére hosszú szoknyában körbeforogni.

A Pro Progressione-nél izgatottan várom, hogy interdiszciplináris, innovatív és társadalmilag elkötelezett művészeti projekteken dolgozhassak, amelyek összhangban állnak azzal a szenvedélyemmel, hogy a kultúrát jelentőségteljes kapcsolatok megteremtésére és a fenntarthatóság előmozdítására használjam.

A munkán kívül régóta elkötelezett vagyok a művészetek iránt, különösen a tánc és az éneklés terén. Ezek a tevékenységek nemcsak személyes inspirációt jelentenek számomra, hanem a kulturális projektekhez való hozzáállásomat is formálták, különös tekintettel az együttműködésre és kreativitásra.

„20 éve ezt írták rólam:

Ő az, aki mindig változik, a rock szerelmese.
A fiatal lány olykor kényelmes és céltalan.
Néha olyan, mint a szelíd nyár,
Máskor, mint az őszi izgalom.”

Időközben felnőttem! Fiatalság, bolondság!

Hiszek benne, hogy a művészet hidat épít emberek és történetek között, és olyan párbeszédeket indít el, amiket néha nehéz szavakba önteni. Szeretek elmerülni benne, akár nézőként, akár alkotóként, mert mindig ad valami újat és váratlant.

A social pillér projektmenedzsereként örömmel ötvözöm a művészet- és a közösség-központú területeken végzett munkámat.
Érdeklődöm a hidegháborús rádiózavarás, a közép-kelet-európai bányavidékek és a zenei programozás iránt.