Proprogressione Bethlentériszínház

Kiválasztott Művészeink – DemArt projekt a hetedik kerületért

3 továbbjutó projektet választott a DemArt projekt kurátori csapata

Az International Institute of Community Commissioned Art (IICCA) a Bethlen Színház (Bethlen) / Pro-Progressione (HU), az Art Transparent (PL) és a New Theater Institute of Latvia (LV) által a DemArt projekt keretében létrehozott intézet, mely a helyi önkormányzatok és a kultúráért felelős egyéb szervezetek művészeti finanszírozási és megbízási gyakorlatainak demokratizálását célozza, valamint támogatni kívánja a helyi közösségeket kulturális igényeik kielégítésében.

Ezen projekt keretében nagyon sok kiváló pályamunka érkezett be, amelyekből a kurátorok közös áttekintés, értékelés és döntéshozatal követően kiválasztották a 3 továbbjutó projektet. A döntésmeghozatal különösen nehéz volt a sokszínű, izgalmas és változatos munkáknak köszönhetően.

A három kurátor a kiválasztást és a döntést a DemArt elvei és szempontjai mentén hozta meg. Ennek fő kritériumai a következők voltak:

  • A pályázott projekt tartós hatással bír a helyi közösségre
  • Helyi témát érint és/vagy releváns a helyi közösség számára és/vagy bevonja a helyi közösséget
  • Köztéren helyezkedik el, vagy könnyen hozzáférhető a közösség számára

A DemArt projektben résztvevő 3 helyi kurátor olyan művészeket és művészcsoportokat keresett, akik projektjükkel Budapest 7. kerületének közösségé kultúrájához szeretnének hozzájárulni a lakók rejtett történeteinek feltárásával, valamint helyspecifikus, helyi szempontból releváns műalkotások létrehozásával.

A projekt első körében a kurátorok három művészt választottak ki, akik fejenként összesen 1000 eurós bruttó ösztöndíjat kapnak egy művészeti rezidencia program megvalósítására Budapest VII. kerületében. A művészeknek a 2 hónapos rezidencia során egy prototípust vagy modellt kell kifejleszteniük a javasolt projekt megvalósíthatóságának alátámasztása céljából. A rezidencia végén az alkotók a kerület lakóinak számára is nyilvános események keretében belül prezentálják az elkészült prototípusukat.

A projekt kurátorai: Ács Dorottya, Gergő Dominika, Jelinek Júda

A három támogatott projekt

Metrum Ensemble: Zenélő Falak

A Metrum Ensemble a magyar zenei élet markáns szereplője. 2012-es debütálásuk óta jellegzetes művészi látásmóddal és következetes munkamorállal valósítják meg művészi vízióikat.

Mottójuk: játékosság és felelősség.

A Demart projekt keretein belül a 7. kerület zenei múltját és jelenét kívánják felkutatni, amelynek sokarcúsága köztudott: zsidó hagyományok, kabarék, cigány- és szalonzene a körúti kávéházakban, munkáskórusok a Csikágóban, templomi zenei élet, koncertek a bulinegyedben.

Ezt a gazdag örökséget szeretnék mindenki számára megközelíthetővé tenni a kerület identitását erősítő, köztéri zenei-vizuális installációk létrehozásával. A zene QR kód segítségével online is meghallgatható lesz, illetve köztéren iparművészeti alkotásokban csendül majd fel.

A projekt megvalósítása érdekében a Metrum Ensemble a munkafolyamat minden szakaszában megfelelő szakemberekkel működnek együtt. Riporterek, zeneszerzők, előadóművészek, valamint egy iparművész, webkezelő, zenetörténész és technikus vesznek részt a közös alkotásban. A hosszú távú hatás érdekében az együttes helytörténeti séták szervezőivel is szeretnének együttműködni, hogy a projekt eredményei a szélesebb közönséghez is eljuthassanak.

A zenekar eddigi tevékenysége során is az egyéni és közösségi munka harmóniájában dolgozott és a Zenélő Falak projektet is ebben a szellemiségben képzeli megvalósítani.

Metrum Ensemble

* metrum-in-rumbach/ Fotókredit: Mohai Balázs

Szabó Kristóf – KristofLab: Erzsébetváros metszetei

A művészeti folyamat során Szabó Kristóf a 7. kerület területét felbontotta 7 formára, majd ezekből alkotott egy absztrakt térbeli testet metaforikusan utalva az emlékezésre az örökségre. A múltat távolból szemlélve a részletekből nehéz újra alkotni, hasonlóan az absztrakt formát szemlélve nem látjuk az eredeti kiindulópontot csak a jelent.

Szabó Krisróf más módon is foglalkozik a történelemmel. Az objektum szerkezetében kifeszített képek Fortepan oldaláról származó fotók, melyek magánemberek emlékeit tükrözik, és mindegyik egy elfeledett történet része. Az újraértelmezett töredezett “hibás digitális” képek hasonlóan utalnak az emlékezetre és örökségre, és felhívják a figyelmet a kerület múltjára.

Szabó Kristóf 2

Olyan személyes történetek jelennek meg az elmúlt korok embereihez tartozó képeken keresztül, amelyek felölelik és bemutatják a kerület megalalkulását, a nevezetes és pompás épületeit és a háború borzalmas emlékeit.

Megjelenik a Dohány utcai Zsinagóga, “Csikágó” sorházai, a New York kávéház impozáns épülete, mind az az egyben pompás és szomorú emlékezet, mely a kerület régmúltján és polgárain keresztül ránk maradt.

Szobor vagy emlékmű? Mind a kettő egyben. A végleges mű egy több embert befogadó tér, mely a 7. kerület közterületén fogja gazdagítani a helyi lakosokat és ide látogatókat.

Szabó Kristóf 1988-ban Győrben született. 2016 óta tudatosan használja a KristofLab kifejezést, mint egyfajta brand, utalva az interdiszciplinaritásra és a médiaművészeti tevékenységére. Szabó Kristóf sokszor dolgozik csapatban vagy hoz létre közös munkákat más alkotóművészekkel, valamint kísérletezik a művészeti műfajok közötti határok átléphetőségével is. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerezte képgrafikus (2012), majd képzőművész-tanári diplomáját (2013). 2011-ben Erasmus ösztöndíjjal Drezdában tanult (Hochschule für Bildende Künste Dresden). 2019 és 2020 között pedig a Budapest Art Mentor programban vett részt, ami Magyarországon egy hiánypótló képzés. A különböző társművészeti együttműködésekkel kísérletező Ziggurat Projecttel 2023-ig rendszeresen együttdolgozott, főleg helyspecifikus kísérleti előadások kapcsán Norvégiától a V4-es országokig. Szabó Kristóf sokszor építészeti vagy urbanisztikai tematikájú vizuális művészete, vegyes technikával készült alkotásai, videóinstallációi, festményei és plasztikus alkotásai vidéken és a fővárosban is, többek között a Műcsarnokban és a Godot Galériában kerültek kiállításra.

Szabó Kristóf

* Fotókredit: Egressy Orsi

Dorottya Márton: Szerkesztői üzenetek

Márton Dorottya egy közösségi filmet fejleszt, amelyben változó korosztályú, különböző gazdasági és etnikai hátterű 7. kerületi nők vesznek részt. Arra kéri meg őket, hogy olvassák fel Magyarország legrégebben futó női magazinjának, a Nők Lapjának olvasói leveleit az 1950-es évektől 1989-ig szelektálva, valamint reagáljanak rá. Ezek a levelek gyakran mélyen személyes történeteket mutatnak be, melyben a levélírók a gyereknevelésről, párkapcsolatokról, vagy a nőiességükkel kapcsolatban kérnek tanácsot.

A film egy utólagos párbeszédet szeretne kialakítani a kommunizmus cenzúrája alatt megfogalmazódott női hangok és Budapest 7. kerületének változatos urbánus közösségei között.

Hogyan változott a nők helyzete azóta és mit mond ez a jelenünkről? Különböző hátterű nők tudnak-e azonosulni egy 1950-es évekbeli özvegy problémáival? Meg tudják érteni egy 1980-as évekbeli titkárnő társkeresési küzdelmeit? A film során lassan derül ki, hogy nem a szereplők írták ezeket, ezzel az ambivalenciával játszik a projekt: mintha ugyanott tartanánk, mint 50 évvel ezelőtt.

A film egyben egy 7. kerületnek címzett, vizuális szerelmeslevél. A kamerába beszélő szereplők képei mellett dekadens, valaha felsőosztálybeli gangokat látunk, 56-os lövedékek nyomait, lépcsőházi növényeket, a Péterfy kórház mozaikjait.

„Meggyőződésem, hogy Kelet-Európában a környezetünk állandó, szinte aktív része a történelem, észre sem vesszük, de pont ez teszi tapinthatóan különlegessé a kerületet.”

Márton Dorottya nemrég szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező mesterszakán (DokMA). Diákfilmjei a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon (ZSIFF), az Országos Független Filmfesztiválon (MAFSZ) és a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon voltak láthatók. Márton Dorottya munkássága a dokumentumfilm és a kísérleti film határmezsgyéjén áll, gyakran egyszemélyes stábként forgat, illetve ül a kamera elé. Munkáiban gyakran absztrakt és diverz elemeket (mobil felvétel, fotó, házivideó) használ. A DemArt rezidenciája mellett jelenleg első nagyjátékfilmjét fejleszti, illetve Eksztázis nevű fotós projektjén dolgozik, melyről részletesebben itt lehet olvasni: https://dorottyamarton.myportfolio.com/ecstasy

Márton Dorottya